GAL Jód-komplex 100 ml

Adagolás

Napi 1 csepp fogyasztását javasoljuk. A napi adag bármikor bevehető, de a legjobb étkezés előtt vagy közben, az első 1–2 falat után, vízbe cseppentve bevenni. Amennyiben C-vitamint vagy acetilciszteint szed, tegye időben elkülönítve, legalább fél óra különbséggel!

Jódigényes szerveink

A közvélekedéssel ellentétben messze nem csak a pajzsmirigyünk használ jódot. Létezik még számos egyéb jódigényes szerv, szövet és sejt a testünkben, melyeknek szintén szükségük van erre az elemre, annak mindkét formájára az egészséges szerkezeti felépítés megőrzéséhez és a kritikus élettani funkciók fenntartásához:

• belső és külső elválasztású mirigyek
• reproduktív szervek: mellek, petefészkek, méh, férfiaknál a prosztata
• immunrendszer
• szívizom, harántcsíkolt izmok
• gyomor-bél traktus
• idegrendszer
• bőr

Amennyiben alacsony a jódbevitelünk (a Kárpát-medence kimondottan jódhiányos terület), szervezetünk, mint intelligens rendszer igyekszik fontossági sorrend szerint elosztani azt a kevés jódot, amihez hozzájut. A jódigényes szervek és szövetek között versengés alakul ki, a sor végén lévők pedig nem fogják megkapni a számukra optimális mennyiséget, így kompenzációs mechanizmusok fokozott működtetésére kényszerülnek. Ennek viszont hosszú távon megvan a maga következménye: elváltozások keletkezhetnek a szövetszerkezetükben és funkciózavarok léphetnek fel.

A jódhiány tünetei

Ilyen intő jelek lehetnek az egyes pajzsmirigyproblémákon túl (alulműködés, göbök, golyva), a mellekben kialakuló csomók, ciszták, a petefészekciszták, a méhmiómák, az endometrium / méhszáj szövettani elváltozásai, férfiaknál pedig a prosztataproblémák. Gyermekek esetében az idegrendszer fejlődési rendellenességei (a várandósság során végzett jódpótlás igen pozitív hatással van az IQ-ra), az immunrendszer zavarai, az emésztőrendszeri problémák, a ködös agy, a memória- ill. koncentrációzavarok, az idegrendszer rendellenes működése.

Természetesen ezek kialakulásában a jódhiány nem az egyedüli befolyásoló tényező, de egy olyan faktor, aminek fontosságát idáig nem ismerték fel, ill. nem hangsúlyozták eléggé.

Nem csupán a pajzsmirigy rendellenességei utalhatnak jódhiányra, sőt! Mivel az általa termelt hormonok rendkívül fontos szerepet játszanak az élettani működésben, alacsony jódfogyasztás esetén övé az elsőbbség. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy attól még, hogy a pajzsmirigyfunkciók rendben vannak, a szervezet fentebb említett részein még könnyen lehet jódhiány. Biztosra akkor megyünk, ha a pajzsmirigy minimális igényeit (napi 100-200 µg) jóval meghaladó mennyiségben viszünk be jódot, ami által az szervezetünk valamennyi pontján ki tudja fejteni pozitív hatásait.

A jód kofaktorai

Ehhez azonban szüksége van további ásványi anyagokra, nyomelemekre és vitaminokra, amik szinergikusan működnek együtt a jóddal. Ezek az ún. jód kofaktorok a következők:

• szelén
• magnézium
• C-vitamin
• cink, réz, vas
• finomítatlan só
• zsíroldékony vitaminok
• B-vitaminok
• esszenciális zsírsavak (főként omega-3)

A megfelelő szelénellátottság különösen fontos, mert ez a nyomelem kritikus alkotórésze az ún. glutation-peroxidáz (GPx) antioxidáns enzimnek, amely többek közt a pajzsmirigyben is jelen van és a hormontermeléshez nélkülözhetetlen oxidatív folyamatok felett lát el kontrollfunkciókat. Szelénhiányos állapotban jódot pótolni veszélyes lehet (pajzsmirigygyulladást okozhat), mivel ilyenkor a GPx enzim aktivitása nem megfelelő. A szelén emellett a pajzsmirigyhormonok konverziójában (T4-T3 átalakítás) is kulcsfontosságú szerepet játszik, mivel az ezt végző dejodináz enzimek is szeléntartalmúak.

A C-vitamin támogatja az ún. nátrium-jodid szimporterek (NIS) megfelelő működését, amelyek a jódot a sejtjeinkbe juttatják. A modern környezetünkben jelen lévő toxikus halogén anyagok - pl. fluor, bróm, klór és azok származékai - súlyosan károsítják ezeket a sejtszintű „jódszivattyúkat”, ami tovább növeli a jódhiányt. A C-vitamin ezt a károkozást segít kijavítani, amit a finomítatlan só fogyasztása is támogat. A C-vitamint érdemes a GAL Jód-komplex szedéséhez képest időben eltolva (kb. 1 óra különbséggel) bevenni, hogy a képződő elemi jód is felszívódhasson.

Vashiányos állapotban a jód nem hasznosul megfelelően, mivel a jódhoz kötődő anyagcsere-folyamatokban működő számos enzim vasat tartalmazó ún. hem-peroxidáz. A nagyobb jódadagok bevezetése előtt a vasellátottság rendezése erősen ajánlott, elsődlegesen étrend által, máj és egyéb belsőségek rendszeres fogyasztásával. A laktoferrin is támogathatja ezt a folyamatot.

Ellenjavallatok

A jódpótlás ellenjavallt, amennyiben autonóm hormontermelő szövet van a pajzsmirigyben, akár toxikus forró göbként vagy szétszórt, mikroszkopikus képletek formájában. Ez az elváltozás, mint önálló életet élő, az agyalapi mirigy vezérlésétől (TSH) függetlenedett szövet annyi hormont termel, amennyi alapanyaghoz csak hozzáfér, így jódpótlásnál túlműködést okozhat.

További ellenjavallatok: struma ovarii (T4 hormont termelő teratoma a petefészekben), a veseműködés súlyos zavarai és a Duhring-betegség. A jódallergia mint olyan nem ellenjavallat, hiszen nem létező fogalom: a szervetlen jódra mint esszenciális elemre nem lehetünk allergiásak. A szerves jódformákra (CT kontrasztanyagok, jódtartalmú gyógyszerek) adott reakciók nem jelentik azt, hogy ezek miatt valaki ne szedhetne szervetlen jódot.